Betört koponyájú emberáldozatok maradványait azonosították az ókori Egyiptomban
Az ókori Egyiptom korai dinasztikus időszakában bemutatott emberáldozatokra találtak közvetlen fizikai bizonyítékot a Purdue Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya a Frontiers in Environmental Archaeology című folyóiratban jelent meg. A Roselyn Campbell által vezetett kutatócsoport a Cambridge-i Egyetem gyűjteményében őrzött, Kr. e. 3000 körülről származó negyvenhat koponyát vizsgált meg újra. A leletek az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb temetőjéből, Dzser és Dzset királyok, valamint Merneith királyné sírjai mellől kerültek elő, ahol az uralkodókat kísérő szolgálók és udvari tisztviselők nyugodtak.
A modern vizsgálatok során tizennyolc koponyán azonosítottak közvetlenül a halál idején elszenvedett, végzetes traumát, köztük súlyos töréseket és egy esetben a szemgödröt ért mély vágást. A sérülésmintázatok arra utalnak, hogy a halálos ütéseket nem kőbuzogányokkal, hanem lapos, fából vagy agancsból faragott eszközökkel mérték az áldozatokra. A temetkezéseket feltáró Flinders Petrie az 1920-as években külsérelmi nyomok hiányában még azt feltételezte, hogy a szolgákat élve temették el, Campbell szerint azonban a korábbi szakemberek egyszerűen nem vették észre a traumákat. A kora dinasztikus emberáldozat gyakorlata viszonylag rövid ideig tartott, és a második dinasztia idejére teljesen eltűnt; a fáraók túlvilági segítőit a későbbi korokban már szimbolikus szobrocskák, usébtik helyettesítették.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔