Az MNB 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, a forint estére 364 forint körül az euróval
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a várakozásokkal összhangban 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A nyári, három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után már szeptemberben megállt a további lazítás, és az októberi ülést is a kivárás jellemezte: a következő hetek hazai és nemzetközi piaci folyamatai dönthetik el, beleférhet-e még egy vágás az év végébe. A döntés hátteréről délután jegybanki közlemény és Varga Mihály elnök sajtótájékoztatója volt várható.
Estére a forint ismét 364 fölé gyengült az euróval szemben, 364,1-es szinten. Napközben vegyesen alakult a jegyzés: a korábbi esés után valamelyest visszakapaszkodott, az euró 363,6 körül járt, 0,3 százalékkal, egy forinttal a tegnapihoz képest drágábban, de már eltávolodott a 364,8-as napi csúcstól. Később 364,5, sőt 364,4 közelében is járt, 0,5 százalékos, 1,7 forintos napi emelkedéssel. A dollárral szemben estére 323 körül, a napi sáv alsó részén erősödött 0,1 százalékkal, 0,3 forinttal; napközben 322,6 és 325,5 között, 325 közelében is mozgott. A lengyel zlotyval szemben 0,3–0,4, a cseh koronával 0,4–0,5 százalékot vesztett.
A 3 hónapos papír referenciahozama a tegnapihoz képest 2 bázisponttal mérséklődött, a 20 éves állampapíré 13 bázisponttal emelkedett. A forintra elsősorban az energiaárak hatottak: a Brent 113 dollárig, ötéves csúcs közelében, a holland TTF gáz a 90 eurót közelítette. Németországban a termelői árak szeptemberben három és fél éves csúcsra ugrottak a közel-keleti konfliktus miatt megugró energiaáraktól, a ZEW októberi felmérése szerint a vártnál jobban zuhant a befektetői bizalom, véget vetve az öt hónapos javulásnak. Az euró a franciaországi zavargások csillapodására és a kijárási tilalmakra is reagált; a francia alsóház a 2027-es költségvetés bevételi oldaláról szavazott, miközben a dollárindex 0,2 százalékkal 101,75 pontra esett, az euró–dollár a múlt héten 1,1113-ig süllyedt.