Kiss Ferenc szerint a Völner–Schadl-ügy után is működött a végrehajtói bűnszervezet
Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó szerint a Völner–Schadl-ügy szereplőinek elfogása után sem szűnt meg a végrehajtói rendszerben működő bűnszervezet, hanem a kormányváltásig folytatódott. Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságának ülésén azt állította, hogy az elmúlt 5–8 évben számos feljelentés született végrehajtók és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz közel álló személyek ellen, ezekben azonban nem történt érdemi előrelépés.
Kiss szerint tisztességesen dolgozó végrehajtókat mondvacsinált ügyekkel függesztettek fel, hogy mások átvehessék a területüket. Állítása alapján a Schadl György ajánlására kinevezett utódok évente akár 600 millió forintot is kereshettek. Azt is közölte, hogy 2024-ben feljelentést tett Völner Pál ellen, ám meghallgatás helyett rendőrök jelentek meg a szegedi otthonánál.
A volt végrehajtó szerint az MBVK informatikai rendszerét nemzetbiztonsági kockázatúnak találták, ennek ellenére a hárommilliárd forintos támogatásból nem épült ki új rendszer. Úgy vélte, a meglévő informatikai megoldással gyorsan azonosítható, mely követelések lehetnek értékesek, és erről 247 oldalas anyagot adott át a bizottságnak. Szerinte 2019 és 2022 között jogsértően számolták el a kari átalányt is: a tőketartozás egy százaléka helyett a kamatokkal és járulékokkal növelt összeget vették alapul, így az MBVK 4,5 milliárd forinthoz jutott, a jogos összeg mintegy háromszorosához.
Kiss állításait Balla György „fantasy” vagy „sci-fi” kategóriába sorolta, és egy sértett ember véleményének nevezte. A meghallgatáson Molnár Zoltán ezzel szemben a végrehajtási rendszer felelősségét bírálta. A Schadl–Völner-ügyben 22 ember ellen emeltek vádat, közülük tízen beismerték bűnösségüket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔