A Wikimedia árnyalt szerzői jogi szabályozást kér a mesterséges intelligenciához
A Wikimedia Foundation a The New York Times, az OpenAI és a Microsoft közötti szerzői jogi perekben köztes álláspontot képvisel. A pénteken benyújtott bírósági beadvány szerint a szerzői jogvédett művek nagy nyelvi modellek tanítására történő felhasználása bizonyos feltételek mellett minősülhet tisztességes felhasználásnak, az azonban már más megítélés alá esik, amikor egy chatbot a forrás szövegét lényegében visszaadja a felhasználónak.
A Wikimedia szerint a túlzottan leegyszerűsítő döntés mindkét oldalon komoly károkat okozhat. Ha a kiadók teljes körű ellenőrzést kapnának minden újraértelmező vagy átalakító felhasználás felett, az akadályozhatná az innovációt. Ha viszont az MI-vállalatok korlátlan felhatalmazást kapnának, az a licencfeltételek figyelmen kívül hagyásához és az internet tudásáramlásának széttöredezéséhez vezethetne.
A vita a Wikipédiát különösen közvetlenül érinti. A Wikimedia szerint honlapjai az MI-rendszerek egyik legfontosabb adatforrásává váltak, miközben ezek a rendszerek elvonják a látogatókat az oldalaktól, és ezzel gyengítik az önkéntes szerkesztői közösségeket. A szervezet azt is kifogásolja, hogy a ChatGPT-hez hasonló szolgáltatások Creative Commons-licenc alatt közzétett szövegeket reprodukálhatnak anélkül, hogy betartanák a licenc feltételeit. Ugyanakkor az MI-modellek a Wikipédia működését is segíthetik: használhatók vandalizmus, szerzői jogsértés és doxxolás felismerésére, valamint javításra szoruló szócikkek azonosítására.
A Wikimedia kompromisszumos javaslata szerint a weboldalak lekaparása önmagában ne számítson jogsértésnek, a licenc nélküli előtanítás pedig akkor lehessen tisztességes felhasználás, ha a modell új és eltérő eredményt hoz létre. Ha azonban a rendszer a felhasználónak a forrás helyettesítésére alkalmas másolatot szolgáltat, ahhoz már licencre lenne szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔