A tízszázalékos árrésstop miatt gyengülnek a magyar beszállítók és terjed az import

A 2025 tavaszán bevezetett, tízszázalékos kötelező kiskereskedelmi árrésstop a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint súlyos károkat okoz a hazai élelmiszerláncban, miközben eredeti célját már elvesztette. Éder Tamás, a FÉSZ elnöke és Vörös Attila ügyvezető igazgató a Metszet rovatban megjelent véleménycikkükben azt írják: a maximált árrés egyik legsúlyosabb következménye, hogy a fogyasztói árakból könnyen visszaszámolhatóvá váltak az átadási árak, így a gyártók árképzési stratégiája teljesen transzparenssé lett. Minden kereskedő a piacon látható legalacsonyabb beszerzési árat követelte magának, függetlenül a megrendelt mennyiségtől vagy a termékportfóliótól, ezért a hazai beszállítók alkupozíciója jelentősen meggyengült.

A transzparencia azt is megmutatta, hogy az üzletláncok a gyártói márkákra jellemzően jóval magasabb árrést alkalmaznak, mint a saját márkás termékekre, ami hátrányba hozza a magyar márkatulajdonosokat. Maga a tízszázalékos korlát a legtöbb árucikk esetében nem fedezi a kereskedők valós logisztikai és működési költségeit: egy palack étolaj és egy natúr joghurt polcon tartása gyökeresen eltérő ráfordítást igényel. Mivel az árak elszakadtak a valós költségektől, a rendszer a fogyasztókat is megtéveszti.

A szabályozás legkárosabb mellékhatása a keresztfinanszírozás és az import térnyerése lett. A kereskedők a szabályozott termékeken elszenvedett veszteségeiket a szabadáras élelmiszereknél a beszerzési árak lefelé nyomásával kompenzálták, így a fogyasztói árak emelése nélkül, a beszállítók terhére növelték a marzsokat. A veszteségminimalizálás másik eszköze az olcsó külföldi áruk előtérbe helyezése; a statisztikák szerint az elmúlt másfél évben érezhetően visszaesett a magyar termékek aránya a boltok polcain.

A szerzők szerint az élelmiszer-inflációt nem az adminisztratív beavatkozások, hanem a globális piaci környezet rendeződése törte le. A KSH adatai alapján a bolti élelmiszerek ára 2025 novembere óta csökken, 2026 júliusára a dohányáruktól, szeszes italoktól és vendéglátástól megtisztított élelmiszer-árszint már közel 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezért az árrésstop fenntartására már nincs racionális gazdasági érv, kivezetése a hazai élelmiszeripar és a piac egészséges működése érdekében halaszthatatlanná vált.