Henri Kagan és Kenso Soai kapta a 2026-os kémiai Nobel-díjat
A 2026-os kémiai Nobel-díjat a 95 éves francia Henri Kagan és a 76 éves japán Kenso Soai kapta az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelt nemlineáris hatások és autokatalízis felfedezéséért. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint eredményeik egy több mint száz éve fennálló kémiai rejtély megértéséhez járultak hozzá: hogyan jelenhet meg spontán módon a molekulák egyik, a másiknak tükörképet alkotó formája.
Az élő szervezetekben számos, az élethez nélkülözhetetlen molekula két tükörképi változatban létezhet, a biológiai folyamatok azonban szinte mindig csak az egyiket használják. Ezt a jelenséget homokiralitásnak nevezik. A két változat hatása a gyógyszerek esetében is eltérhet: az egyik molekula gyógyhatású lehet, míg a másik másként működik vagy nem kívánt hatást okoz. Kagan és Soai munkája olyan módszereket tett lehetővé, amelyekkel a kémikusok célzottan, a kívánt tükörképi formában állíthatnak elő molekulákat.
A Nobel-bizottság szerint a kutatók reakciói megmutatták, miként lehet egy kémiai folyamatot egyetlen molekuláris változat irányába terelni. Peter Somfai, a bizottság tagja úgy fogalmazott, hogy ez különösen fontos a gyógyszergyártásban. Soai telefonon értesült a díjról, miközben bevásárolt, és élete legizgalmasabb napjának nevezte az elismerés bejelentését. A kémiai díj az orvosi és fizikai Nobel-díj után a Nobel-hét harmadik elismerése volt.