Február 25-ig a beszervezési dossziékat is nyilvánosságra hozzák
Február 25-ig a beszervezési dossziék is nyilvánossá válnak, így részletesebben rekonstruálható lesz, hogyan működött az állambiztonsági hálózat a Rákosi- és a Kádár-korban. A levéltárban mintegy 10 ezer beszervezési dossziét őriznek, bár ezek közül sok eltűnt, vélhetően azért, mert kompromittáló adatokat tartalmazhatott. A fennmaradt iratokban szerepelhet a beszervezett személy önéletrajza, a róla készült környezettanulmány, valamint a kapcsolataira és életvitelére utaló dokumentáció is.
A hálózati adattárat a hetvenes évek elejétől használták, és ezek az adatok szintén hozzáférhetővé válnak. A hatos kartonok a hálózati személyek pontos személyazonosító adatait is tartalmazhatják: a nevet, a születési helyet és időt, az anya nevét, a munkahelyet és a lakcímet. Az iratok alapján akár nyugták, baráti kapcsolatok és a teljes életút részletei is nyomon követhetők lehetnek.
Cseh Gergő Bendegúz szerint a Rákosi- és a Kádár-korszakban 150–160 ezer ember lehetett hálózati személy, de körülbelül 60 ezer emberről maradt fenn adat. A beszervezések során a zsarolás több formáját alkalmazták; volt, akit beteg édesanyja gyógyszerének megvonásával fenyegettek, hogy együttműködésre kényszerítsék.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔