Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András – történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztásának magyar szabályai úgy rendelkeznek, hogy a tisztség betöltésére a köztársasági elnök tesz javaslatot – ehhez nem kell kormányzati ellenjegyzés –, a kétharmados szavazati arány viszont az Országgyűlés kezében tartja a döntést. A parlament elutasíthatja a jelöltet, de sajátot nem választhat helyette. A megbízatás kilenc évre szól, a képviselők titkos szavazással döntenek, a megválasztott legfőbb ügyész pedig a parlament előtt tesz esküt; jelöltnek jogi diplomával és jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

Rendszerváltáskor az ügyészség szervezetileg elkülönült a kormánytól, 1989-től függetlenségét törvény garantálta, megbízatása hat év volt – hosszabb a parlamenti ciklusnál, hogy a vezetés ne kötődjön automatikusan a kormánytöbbséghez. A rendszer kettősséget hordozott: a legfőbb ügyész egyszerre volt független jogalkalmazó szerv vezetője és a parlamentnek felelős intézmény vezetője. 2010 előtt egyszerű többséggel választották, beszámolt az Országgyűlésnek, ám az Alkotmánybíróság 2004-ben kimondta, hogy még elutasított interpellációs válasz esetén sem válik politikailag leválthatóvá.

A fordulatot 2010 hozta: az új szabályok a kétharmados támogatáshoz kötötték a megválasztást, hatról kilenc évre emelték a mandátumot, és megszüntették az interpellálhatóságot. A magas küszöb elvben szélesebb megegyezést kényszeríthet ki, a hosszú mandátum pedig csökkentheti a kormánytól való függést. Önálló kormányzati kétharmad mellett azonban az ellenzékkel való megállapodás kényszere megszűnik, és a „bebetonozás" jelensége is felmerül: az utód megválasztásához is kétharmad kell, így egy későbbi kormányváltás sem feltétlenül elegendő a korábban megválasztott vezető leváltásához. Baka András jelölésével most, két évtizede először adódik olyan helyzet, amelyben a Tisza Párt döntő szerepet játszhat.