Többszörösére nőtt a háztartások hűtési és fűtési áramfogyasztása

A Másfélfokon megjelent új tanulmány megállapításai szerint az elmúlt tíz évben alaposan átrendeződött a hazai lakosság energiafogyasztása. A kutatás egyik szerzője, Perger András, az Energiaklub programvezetője az InfoRádióban ismertette a hivatalos statisztikákat, amelyekből kiderül: a háztartások hűtési célú áramfelhasználása több mint négyszeresére, fűtési célú villamosenergia-igénye pedig több mint ötszörösére emelkedett. Bár a növekedés 2019–2020 óta különösen felgyorsult, a szakember rámutatott, hogy a folyamat igen alacsony bázisértékről indult, így a földgáz teljes kiváltása még távol van.

Miközben az áramfogyasztás látványosan nőtt, a háztartások teljes energiafelhasználása 15-16 százalékkal csökkent. Ez a mérséklődés azonban nem átfogó szigetelési vagy hatékonysági programok eredménye, hanem az energiaárak emelkedésével és a rezsicsökkentés átalakításával függ össze, amely a magasabb fogyasztást drágábbá tette. Ennek következtében a lakosság ma kevesebb földgázt használ fűtésre, mint 2015-ben, ám az általános gázfüggőség továbbra is jelentős maradt.

A szakértő arra is kitért, hogy a villamosenergia-igény megugrásáért nem a nyári légkondicionálás a felelős, a hűtés ugyanis csupán mintegy 10 százalékban magyarázza a növekedést. Hasonló, nagyjából 10 százalékos részarányt képvisel a villanytűzhelyek terjedése a gáz helyett. A bővülés túlnyomó része így a fűtés elektromos átállásából származik. Perger András ugyanakkor hangsúlyozta: a berendezések áramra cserélése önmagában nem elegendő, a háztartások abszolút hőigényét is csökkenteni kell a nyílászárók cseréjével és a szigeteléssel.