Alaszka a benzinár miatt fordulhat a szenátusi többség sorsában
A 2024-es amerikai elnökválasztás után, amikor a Republikánus Párt és Donald Trump szinte minden körzetben növelte a szavazatarányát, kevéssé látszott, hogy a Demokrata Párt fel tudná venni a versenyt a 2026-os félidős választásokon. Több olyan állam mégis csatatérré vált, ahol évtizedek óta republikánus szenátorokat választanak; ezek sorát Alaszka nyitja. Mark Begich 2009 és 2015 közötti egyetlen ciklusa óta nem nyert demokrata szenátor az államban, előtte pedig negyven évig kellett várni hasonló győzelemre.
Idén Mary Peltola reális eséllyel kihívhatja a kétszer megválasztott Dan Sullivant, noha 2024-ben erre még kevés jel mutatott. A fordulat fő oka a benzinár-emelkedés, amely Alaszkát a többi államnál jobban sújtja. A rurális területeken üzemanyaggal hajtott generátorokkal fűtenek és termelnek áramot, egyes helyeken egy gallon akár 26 dollárba kerül. A drágulás a vállalkozókon keresztül az alapélelmiszerek árát is az amerikai átlag fölé emelte. A választók a háborúval és a költségekkel Donald Trumpot, valamint Sullivant azonosítják, enyhítést pedig keveset tapasztaltak. Az állam Trump vámjainak és a Kanadával vívott kereskedelmi háborúnak is kitettebb, mert legnagyobb kereskedelmi partnere és egyetlen szárazföldi szomszédja Kanada.
Peltola azt ígéri, hogy ha pártja többséget szerez a Képviselőházban és a Szenátusban, a Kongresszus ellenőrző szerepét visszaállítva leállítaná az iráni háborút, amelyhez a törvényhozás engedélye kellene. Csapata emellett rábeszélt egy másik Dan Sullivant, hogy függetlenként induljon, így a szavazólapon két azonos nevű jelölt szerepel. A republikánusokat felháborította az etikailag visszásnak tartott húzás. A republikánus Sullivan mellé az inkumbens jelölést írták, nehogy összekeverjék a függetlennel; Trump ezt bírálta, mert szerinte sokan nem tudják, mit jelent az inkumbens, és a szenátor megjelölést szerette volna.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔