Szent László király csontjára bukkanhattak egy mezőkövesdi plébánián
Mezőkövesdi plébánián talált csonttöredékről feltételezik, hogy Szent László király maradványa lehet. I. László 1077 és 1095 között uralkodott, halála után Váradon temették el, és 1192-ben avatták szentté. A középkori szentté avatások idején gyakran kiemelték az elhunytak földi maradványait, egyes csontokat pedig ereklyeként más templomokban és egyházi központokban helyeztek el.
A váradi sírt 1565-ben feldúlták, ezért Szent László ereklyéinek későbbi sorsa nem minden részletében ismert. A legismertebb fennmaradt ereklyét, a díszes Szent László-hermát ma a győri székesegyházban őrzik. A mezőkövesdi lelet jelentőségét az adhatja, ha genetikai vizsgálattal összevethetővé válik a győri fejereklye anyagával.
Az első antropológiai vizsgálat szerint a csont egy erőteljes testalkatú, középkorú férfitól származik, ez azonban önmagában nem bizonyítja a királyi eredetet. A kutatók a csonttöredék történetét, kormeghatározását és genetikai jellemzőit is vizsgálják, miközben a Szent Lászlóhoz kötődő további ereklyék sorsát szintén fel szeretnék dolgozni. A leletről fikciós elemeket is tartalmazó dokumentumfilm készülhet, amely több érintett települést, templomot és gyűjteményt is bemutatna.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔