Farkas Aliz művész és aktivista a társadalmi problémákról
Farkas Aliz bár elvégezte a klasszikus művészeti iskolákat az egyetemi festő szakig, ma már projektalapú, társadalmi problémákra reagáló akciókban és a queer feminizmus értékeinek képviseletében találja meg a hangját. A jelenleg Berlinben élő, de hazai munkákra rendszeresen visszatérő aktivista-művész előszeretettel használ textilt, mivel az mások bevonását is megkönnyíti: németországi tapasztalataiból született például a magyar fonóhagyományt felelevenítő Fohno kezdeményezés, amely képzettség nélküli érdeklődőket is hív a közös alkotásra.
Legutóbb a tranzit.hu Közelítés című köztéri programjában mutatta be Mi itt maradtunk című performansz-sorozatát, amely a lakhatási szegénységgel foglalkozik. A projektet az 1989-es Blaha Lujza téri ülősztrájk ihlette, amikor a pályaudvarok éjszakai bezárása miatt tüntettek hajléktalan emberek. Farkas a Fedél nélkül négy korábbi alkotójával – Horváth Csilla HoCsival, NF Bán Sándorral, Szamóczával és Jordán Tünde Czobollyal – ülő alakokat készített, amelyeket 2026 októberében a résztvevők performatív sétákon a hátukon hordoztak.
Bár többször fontolgatta a visszavonulást, hisz benne, hogy a művészet a politikusoktól vagy szociológusoktól eltérő módon adhat hangot a marginalizált csoportoknak – erre itthon az OFF-Biennálét és a Bura Galériát emelte ki példaként.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔