A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak csupán tizede nő
A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai között mindössze 10 százalék a nők aránya. Bollobás Enikő, az ELTE professzor emeritusa és az MTA rendes tagja szerint ennek hátterében részben rendszerszintű akadályok állnak, részben pedig az, hogy a nők saját döntéseit is befolyásolja a tudományos közeg egyenlőtlensége. Ha az egyetemek, kutatóintézetek és akadémiai testületek vezetői többnyire férfiak, az a pályát is kevésbé vonzóvá teheti a női kutatók számára.
Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi tanár szerint a kvóták bevezetése javíthatna a kiegyensúlyozatlan arányokon. A női kutatók és mérnökök magyarországi helyzete ugyanis nemcsak az akadémiai elitben, hanem szélesebb körben is kedvezőtlen. Az Eurostat idei felmérése alapján Magyarországon ezeknek a szakmáknak csupán közel 32 százalékát töltik be nők.
Az Európai Unióban 2023 és 2024 között 7,7 millióról 7,9 millióra nőtt a kutatóként vagy mérnökként dolgozó nők száma. Magyarországon belül a közép-magyarországi régióban még alacsonyabb, mindössze 30 százalékos ez az arány, ami az unióban a legalacsonyabb régiós érték. Összehasonlításként Norvégiában, Lettországban, Izlandon és Dániában a nők részesedése 48–49 százalék körül alakul.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔