XIV. Leó pápa a világ vezető múzeumainak igazgatóit fogadta
XIV. Leó pápa október 10-én a Vatikánban fogadta a Bizot-csoport képviselőit, vagyis a világ legnagyobb és leglátogatottabb képzőművészeti múzeumainak igazgatóit. A találkozón részt vett többek között Tristram Hunt, a londoni Victoria and Albert Museum vezetője, valamint Max Hollein, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum igazgatója. A pápa szerint a múzeumok nem pusztán műtárgyakat őriznek: az emlékezet, a szépség és a történelem terei, amelyek kapcsolatot teremtenek a nemzedékek között, és minden emberhez szóló történetet közvetítenek.
Az 1992-ben alapított, zártkörű Bizot-csoport rendszeresen egyeztet a nemzetközi műtárgykölcsönzésekről, a nagyszabású kiállítások szervezéséről és a múzeumokat érintő globális kihívásokról. A vatikáni megbeszélés így a Szentszék kulturális diplomáciájának részeként is értelmezhető. Tristram Hunt szerint a pápa a művészet vallási és közösségi jelentőségére is felhívta a figyelmet, nem csupán esztétikai értékként beszélt róla.
A találkozó kapcsolódott XIV. Leó pápa október 2-i beszédéhez is, amelyben a mesterséges intelligencia emberi kreativitásra gyakorolt hatásairól beszélt. Az egyházfő különbséget tett a valódi emberi művészet és a gépek által, statisztikai számítások alapján létrehozott képek között. A májusban kiadott Magnifica Humanitas enciklikára utalva azt hangsúlyozta, hogy az algoritmusokból hiányzik az emberi szikra. A Vatikán közben kortárs művészeket is támogat: májusban Velencében megnyitotta A fül a lélek szeme című kiállítást, amely november 22-ig látogatható, és olyan alkotók munkáit is bemutatja, mint Brian Eno, FKA Twigs és Precious Okoyomon. A tárlat történelmi keretét Bingeni Szent Hildegárd, az 1098 és 1179 között élt apátnő, zeneszerző és tudós öröksége adja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔