Több százmilliárd forint sorsa kérdéses: az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a szolidaritási hozzájárulást

Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta: a Budaörsi Önkormányzattól tavaly alaptörvény-ellenesen szedtek be 6,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, és a beszedés gyakorlata is alaptörvény-ellenes. A szolát a nagyobb iparűzési adóerő-képességű települések fizetik képlet alapján, az iparűzési adóalap és az egy lakosra jutó adóerő-képesség szerint; a pontos összeget miniszteri rendelet közli. Budaörs szerint a kivetés garanciák nélküli, mert nincs egyedi mérlegelés és jogorvoslat.

Az Ab szerint sem közvetlen, sem közvetett bírói út nem áll rendelkezésre a kötelezettség vagy az összeg vitatására, pedig egyedi hatósági eljárás és településenkénti egyeztetés kellene. Ugyanezzel a módszerrel minden érintett önkormányzattól beszedték a díjat. A 2025-ös költségvetés 360 milliárd forint bevétellel számolt ebből, ennyit szedhetett be az állam alaptörvény-ellenesen. 2026-ra a kifogásolt elemek lényegében megmaradtak, idén 396 milliárdot vár a kormányzat.

A visszafizetés nem automatikus: az Ab nem rendelte el Budaörs milliárdjainak visszautalását. Ehhez vagy állami önkéntes utalás, vagy kártérítési per kellene, ami Budapest példája alapján évekig tarthat. Horváth Attila alkotmánybíró párhuzamos indokolásában az egyenlő bánásmód feszültségére mutatott rá: Budaörsnél megdőlt a jogalap, a többi azonos helyzetű település kötelezettsége mégis fennmarad. A Pénzügyminisztériumnak a heteken belül érkező 2027-es költségvetés tervezésekor kell válaszolnia.