Az 1956-os halálraítélt örökösei visszakövetelik A forradalom lángja szobrot
Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója és Lugossy Mária lánya, valamint Mécs Mónika, Mécs Imre lánya és örököse levélben kérte Forsthoffer Ágnest, az Országgyűlés és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökét, hogy A forradalom lángja című emlékmű kerüljön vissza eredeti helyére, a Kossuth térre. A kezdeményezők a szeptember 1. és 28. között összegyűjtött 3395 petíciós aláírást is csatolták; szeptember 30-án már több mint 3700-an támogatták a petíciót.
A Lugossy Mária által készített emlékművet 1996-ban avatták fel a Parlament előtt. Létrehozását Mécs Imre, az 1956-os szabadságharcos és egykori halálraítélt kezdeményezte Göncz Árpád támogatásával, a megvalósítást pedig társadalmi összefogás és közadakozás tette lehetővé. A Kossuth tér 2013-as rekonstrukciója során az alkotást elbontották, elemei egy nyergesújfalui kőfaragótelepre kerültek, majd 2016-ban a II. kerületi Nagy Imre téren állították fel újra. Mécs Imre és támogatói azóta is rendszeresen követelték visszahelyezését.
A mostani kezdeményezők azt szeretnék, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, október 23-án szülessen hivatalos döntés a visszaállításról, és kezdődjenek meg a szükséges művészettörténeti, örökségvédelmi, műszaki és közterületi egyeztetések. Céljuk, hogy az emlékmű 2027. október 23-án ismét a Kossuth téren álljon. Szerintük a mű egyszerre fontos történelmi emlék és Lugossy Mária monumentális életművének kiemelkedő darabja. Mécs Mónika a család személyes motivációjáról is beszélt: édesapja a forradalom leverése után kilenc hónapot töltött halálraítéltként.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔