Baka András az ENSZ-ben: az igazságszolgáltatás nem lehet politikai fegyver, Oroszországot is elítélte

Baka András köztársasági elnök az ENSZ 81. Közgyűlésén Magyarország demokratikus megújulásáról, a jogállamiságról, az ukrajnai háborúról, a migrációról, a Közel-Keletről és az ENSZ szerepéről beszélt. Korábbi bírói pályájára utalva azt mondta: a törvénynek a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Elnökként védeni fogja az Alkotmányt, az intézmények szabadságát és minden magyar állampolgár méltóságát. Az állam minden állampolgáré, függetlenül attól, támogatja-e a kormányt; az új politikai többség nem válhat az állam új tulajdonosává.

Szerinte az áprilisi választáson a magyarok nem pusztán kormányváltásra, hanem szélesebb demokratikus megújulásra szavaztak: jogállamiságot, szolgáló államot, nyomásgyakorlás nélkül döntő bíróságokat, a hatalmat számonkérő sajtót és a közjóra fordított közpénzt várnak. A korábbi időszak esetleges jogsértéseinél különbséget tett a felelősségre vonás és a politikai bosszú között: a korrupcióért és a hatalommal való visszaélésért felelősségre vonásnak kell lennie, de az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. Egy demokratikus állam nem orvosolhatja a múlt sérelmeit azzal, hogy megismétli azokat új vezetőkkel; ugyanannak a törvénynek kell vonatkoznia a korábbi, a jelenlegi és a jövőbeli hatalomra. A köztársaság ott kezdődik, ahol a hatalom elfogadja a korlátait.

Magyarország szerinte az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese és az ENSZ aktív tagja marad; a partnerségek nem korlátozzák, hanem védik a szabadságát, a nemzeti érdeket partnerként érvényesíti. Hetven évvel ezelőtt az 1956-os forradalom azt fejezte ki, hogy a magyarok maguk akarták kormányozni magukat; a szovjet tankok leverték, a segélykiáltások eljutottak az ENSZ-hez, a nemzetközi közösség mégsem tudta megakadályozni a vereséget. Baka megköszönte azoknak az országoknak, amelyek befogadták a menekülteket. Magyarország elítéli Oroszország teljes körű támadó háborúját mint az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak a megsértését, megerősíti Ukrajna önvédelemhez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát. Az 1956-ban követelt szabadságot ma az ukránoknak is biztosítani kell; a diplomáciának véget kell vetnie az öldöklésnek, a tartós békének pedig tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását. A Közel-Keleten a humanitárius jogot és a megszakítás nélküli segélyt sürgette, hogy izraeliek és palesztinok biztonságban és méltóságban élhessenek. A háború vagy üldöztetés elől menekülők védelméről azt mondta: Magyarország történelme okot ad arra, hogy ezt a szükségletet megértsük.