A bélbaktériumok kénes gázai okozzák a bélgáz kellemetlen szagát
A bélgázok nagy része szagtalan, a levegőben is megtalálható gázokból áll. Egy egészséges ember naponta körülbelül 14–20 alkalommal szellent, a gázok pedig főként a bélben élő mikrobák működése során keletkeznek. A baktériumok olyan táplálékmaradványokat bontanak le, amelyeket a gyomor önmagában nem tud megemészteni, miközben tápanyagokat és különféle gázokat termelnek. A gázképződés ezért a normális emésztés része, és a bélben kialakuló nyomást is enyhíti.
A kellemetlen szagot nem a nagy mennyiségben jelen lévő nitrogén, oxigén, szén-dioxid, hidrogén vagy metán okozza, hanem a kéntartalmú molekulák. A záptojás szagára emlékeztető hidrogén-szulfidből már egymillió másik gázmolekula között egyetlen is elegendő lehet az erős szaghoz. A metántiol inkább káposztás, szennyvizes vagy görényre emlékeztető, a dimetil-szulfid pedig főtt kukoricás, algás vagy tengeri ételekre jellemző szagot kelthet.
Hogy pontosan milyen gázok képződnek, azt nagyrészt az étrend határozza meg. A rostban gazdag hüvelyesek és gabonafélék, valamint a mesterséges édesítőszereket vagy szirupokat tartalmazó ételek növelhetik a gázképződést, gyakran nagyobb és hangosabb bélgázzal. A hangosság azonban nem jelzi a szagot: a legbüdösebb gázokban több kéntartalmú vegyület van. Ezek hús, tejtermékek és tojás, illetve káposztafélék fogyasztásakor is képződhetnek. A tartósan kellemetlen szagú bélgáz irritábilis bél szindrómára vagy ételérzékenységre is utalhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔