ENSZ-jelentés: alapos gyanú szerint az USA állt az iráni iskola elleni februári támadás mögött

Az ENSZ független nemzetközi tényfeltáró missziója alapos okot talált arra, hogy az Egyesült Államok hajtotta végre a februári iráni háború során két katonai csapást: egyet a Minab városi Shajareh Tayyebeh általános iskola, egyet pedig egy lamerdi sportközpont ellen, és ezeket válogatás nélküli, polgári áldozatokat okozó támadásként – vagyis háborús bűncselekményként – minősítette. A genfi ENSZ Emberi Jogi Tanácshoz benyújtandó jelentés szerint a minabi iskolában iráni tisztviselők szerint több mint 150 ember, köztük mintegy 120 iskolás gyerek halt meg. Az amerikaiak olyan hírszerzési értesülésre támaszkodtak, amely szerint egy magas rangú iráni katonai parancsnok tartózkodott a helyszínen, ám a célzóinformációkat nem ellenőrizték kellően: a misszió szerint a csapást úgy irányították az iskola épületére, hogy tudatában voltak annak jelentős kockázatának, hogy polgári objektumot találnak el, ami több volt egyszerű hanyagságnál. A szakértők nem találtak bizonyítékot arra, hogy az egyértelműen azonosítható polgári intézmény katonai célt szolgált volna. A lamerdi sportközpont elleni támadás 22 civil halálát vagy sérülését okozta és károsította a közeli lakóépületeket és egy iskolát; az amerikai Központi Parancsnokság márciusban azt állította, hogy nem hajtott végre csapást Lamerdbe. Donald Trump elnök júniusban kijelentette, hogy „senki" nem támadott szándékosan lányiskolát Iránban, miközben a Pentagon belső vizsgálata szerint az amerikai erők valószínűleg felelősek a minabi találatért, ám előzetes eredményeket ezidáig nem tettek közzé.

A misszió ugyanakkor az iráni hatóságokról is súlyos megállapításokat tett: a december végén kitört országos tüntetések véres leverése során széles körű, szervezett támadást indítottak a civilek ellen, jogellenes kivégzésekkel, kínzással, önkényes letartóztatásokkal, eltűnésekkel és a szólásszabadság súlyos korlátozásával – ez emberiesség elleni bűncselekmény. A hivatalos adatok szerint 3038 ember halt meg és 25 ezren sérültek meg, de a vizsgálat szerint a valós áldozatszám valószínűleg jóval magasabb; az internetszolgáltatás leállítása és a halálbüntetés alkalmazása is a korábbiaktól eltérő, jóval durvább elnyomást jelez.