Magyarországon is egyre későbbre tolódik az első gyermek születése

Magyarországon is egyre későbbre tolódik az első gyermek születése: míg 2000-ben az elsőszülött gyermekeknek mindössze 0,3 százaléka jött világra 40 év feletti anyától, addig 2021-ben már 3,6 százalékuk – mutatja a Deutsche Welle riportja, amely azt vizsgálja, mi áll a trend mögött, és hogyan alakítják át az 50-hez közeli szülők a mindennapokat. A riport két nő történetén keresztül mutatja be a jelenséget. Ritának mesterséges megtermékenyítéssel született a kislánya, Noémi pedig örökbe fogadta gyermekét. Bár útjaik jelentősen különböznek, mindketten úgy élik meg, hogy a késői gyermekvállalás bár kihívást jelent, nem bánták meg a döntést. Karrierjüket már megalapozták, anyagilag stabilabbak, és érettebben, tapasztaltabban álltak a szülői szerephez, mint fiatalon tették volna. Mindketten azt tapasztalják, hogy Magyarországon is egyre elfogadottabbá válik a késői szülőség, egyre kevésbé tekintenek rá a környezetükben különc vállalkozásként. A tendencia nem magyar sajátosság: a társadalmilag eltolódó gyermekvállalási időpont mögött többek között a tanulmányok elhúzódása, a munkaerőpiaci bizonytalanság és a megélhetési költségek állnak. A riport fontos üzenete, hogy a későn szülő nők saját története árnyalja a sztereotípiákat: számukra az anyaság tudatos, átgondolt döntés eredménye, nem véletlen késlekedés.