Egyre többen választják a teljes életet párkapcsolat nélkül
A párkapcsolat hiánya egyre többek számára nem átmeneti állapot vagy kényszerhelyzet, hanem tudatos életforma. A HVG a szinglik világnapja alkalmából 25, hosszabb ideje egyedül élő emberrel beszélt: kilenc férfival és tizenhat nővel, köztük olyanokkal, akik szeretnének társat, olyanokkal, akik kifejezetten jól érzik magukat egyedül, valamint olyanokkal is, akik csak egy valóban megfelelő kapcsolat kedvéért változtatnának az életükön.
A megszólalók szerint a gyerekkorból hozott családi minták, a válások és a feldolgozatlan traumák gyakran megnehezítik a biztonságos kapcsolódást. Egy párkapcsolat ugyan felszínre hozhatja ezeket a problémákat, és lehetőséget adhat a fejlődésre, de az egyedüllét sokak számára nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet kínál. A modern társadalmakban ráadásul a párkapcsolat gazdasági kényszere is sokat gyengült: a nők oktatási és munkaerőpiaci lehetőségei miatt már nem feltétlenül szükséges kapcsolatban élni a megélhetéshez vagy a gyerekneveléshez.
A cikkben megszólaló Lola két éve szingli egy tizenkét éves kapcsolat lezárása után, és azt mondja, mivel egyedül is jó élete van, nehéz ennél jobbat mutatni neki. Dia, aki ZalaiZug néven 55 ezer Facebook-követővel osztja meg vidéki életét, azért választotta az önállóságot, mert nem akart többé mások elvárásaihoz igazodni. A szingliség azonban nem feltétlenül jelenti az intimitás teljes hiányát: a megszólalók eltérően, de tudatosan keresik a kapcsolódás, az érintés és a szexualitás számukra elfogadható formáit.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔