Von der Leyen társult uniós tagságot javasolna Kanadának
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy Kanada nem lehet teljes jogú uniós tag a földrajzi távolság miatt, de elsőként kaphatna társult tagi státuszt az Európai Unióban. A javaslatot egy montreali beszédben ismertette az EU–Kanada-csúcs előestéjén, ahol von der Leyen és Mark Carney kanadai miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzéséről készül tárgyalni. A kezdeményezés hátterében a globális autokráciák erősödése, a nemzetközi rend bizonytalansága és az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal kialakult kiszámíthatatlan viszony is szerepet játszik.
A társult tagságról szóló elképzelés az együttműködést többek között a mesterséges intelligencia, az éghajlatpolitika és az energia területén mélyítené, emellett szorosabb kapcsolatot teremtene az Európai Bizottság és a kanadai kormány, valamint az európai és kanadai parlamentek, illetve bíróságok között. Von der Leyen szerint ez a lehetőség csak Európán kívüli, legközelebbi partnerek előtt állna nyitva.
A javaslat azonban ellenállásba ütközött. Friedrich Merz német kancellár közvetlenül a beszéd után „Jövő Szövetségét” emlegetett, a társult tagi státuszt nem. Németország több más országgal együtt ellenezte, hogy a kifejezés bekerüljön a közös uniós–kanadai nyilatkozatba, mert ennek a jogi tartalma még tisztázatlan, és ilyen státuszt korábban nem hoztak létre. A tervezett szöveg ezért inkább egy teljes jogú tagságon inneni, még szorosabb társulásról beszélne. Mark Carney szerint nem az elnevezés, hanem az együttműködés gyakorlati hatása a fontos.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔