„Ez egyfajta számvetést kényszerít ki”: hogyan készül Ázsia a „szuper” El Niñóra

Ázsia most szembesül azzal, hogy a klímaváltozással párosuló, a Csendes-óceán trópusi vizeinek szokatlan felmelegedése miatt kialakuló El Niño minden korábbinál erősebbé, „szuperméretűvé” válhat az év végére és 2027-re. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a jelenség a szemünk előtt fúvódik fel, az ENSZ Élelmezési Világprogramja pedig mintegy 50 millió embert fenyeget akut éhezéssel. A felkészülés országonként eltérő: Hongkongban a rekordforró, augusztus 9-i nap után a munkáltatókat hőségvédelmi intézkedésekre – pihenőidőre, hűtésre – kötelezték, a mulasztás akár büntetőeljárást is vonhat maga után. Kína 100 napos kampányt indított az aszály és a szélsőséges csapadék elleni védekezésre, klímakockázati térképeket készíttet a városokkal, Tajvan pedig terrortámadáshoz vagy földrengéshez hasonló vészhelyzetként kezeli a várható hőséget: szeptember eleji gyakorlaton három egymást követő, 40 fok fölötti napot szimuláltak áramkimaradással és hőgutával. Dél-Ázsiában már most érezhetők a következmények: Indiában a szeptemberi monszuneső csaknem 50 százalékkal marad el a szokásostól, veszélyeztetve a rizs-, hüvelyes-, gyapot- és kukoricatermést, ezért a kormány több mint 350 veszélyeztetett körzetben vízgazdálkodási fejlesztésekbe kezdett. A legsúlyosabb helyzet Srí Lankán alakult ki, ahol az évtized legsúlyosabb aszálya miatt több mint 160 ezer embernek nincs ivóvize, a Yala Nemzeti Parkot le kellett zárni, és a hatóságok tartálykocsikkal öntözik a kiszáradó vízgyűjtőket, hogy az állatok ne pusztuljanak el. Délkelet-Ázsiában az El Niño az iráni háború okozta ellátási zavarokkal és a maláj–indonéz erdőtüzek füstjével is összeadódik, a régiós rizstermés akár 8–10 százalékkal is csökkenhet, ami különösen Indonéziát és a Fülöp-szigeteket sújtaná, ahol a háztartási kiadások akár fele is élelmiszerre megy el.