Tizenegy magyar európai ügyészt keresnek, akiket a kormány sem utasíthat
Magyarország 2026. augusztus 2-án hivatalosan is az Európai Ügyészség (EPPO) tagjává vált, miután a csatlakozást az Európai Bizottság július 10-én jóváhagyta. A 2021-ben indult szervezetben így 25 uniós tagállam működik együtt – egyedül Dánia és Írország maradt kívülálló. Az EPPO jelentős hatáskörrel bír: 2025 végén már 3602 aktív eljárást folytatott 67,27 milliárd euró becsült kárösszeg mellett, tavaly 275 vádiratot nyújtott be és mintegy 300 millió eurónyi vagyont zárolt. A csatlakozás megtöri a magyar ügyészség kizárólagos döntési monopóliumát az uniós forrásokat érintő csalások, korrupció, pénzmosás és jelentős áfacsalások ügyében, ráadásul az EPPO visszamenőleg, a 2021. június 1-je után elkövetett jogsértéseket is vizsgálhatja.
A nyomozati munkát egy kinevezett magyar európai ügyész és tíz delegált ügyész látja majd el, a budapesti iroda pedig Laura Codruța Kövesi európai főügyész jelzése alapján 2027 nyaráig kezdheti meg működését. Az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezete szerint a delegált ügyészek teljes függetlenséget élveznek: sem a nemzeti kormány, sem a legfőbb ügyész nem utasíthatja őket, kizárólag a luxemburgi központnak tartoznak felelősséggel. A tisztségekre bírák is pályázhatnak, kizáró ok viszont, ha a jelölt az elmúlt négy évben párt- vagy politikai tisztséget viselt, illetve uniós támogatások kezeléséért felelt. A pályázatokat egy öttagú vegyes bizottság bírálja el az ügyészi és bírói szervek, valamint a minisztérium részvételével.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔