Az elmúlt ezer év legerősebb El Niño-ja súlyosbítja a törökországi Cop31-es éghajlat-tárgyalásokat
A Törökországban zajló Cop31-es ENSZ-éghajlat-tárgyalásokon a finanszírozási vita újabb súlyt kapott: a Kelet-Csendes-óceán periodikus felmelegedése, az El Niño az elmúlt legalább ezer év legerősebb eseményeként erősíti a már amúgy is gyorsuló klímaválság hatásait. A jelenség ideiglenes, de globális: Indonéziában hatalmas tüzek és terméskiesés, az Egyesült Államokban part menti elöntés, Szudánban súlyos aszály, Ecuadorban és Szomáliában árvizek jelentkeztek. Celeste Saulo, a Világ Meteorológiai Szervezet főtitkára szerint az ember okozta felmelegedés „szupererősíti” az időjárást, az El Niño pedig kockázat-szorzó.
A Marshall-szigeteken, ahol az ivóvíz nagyban a csapadéktól függ, aszály miatt szükséghelyzetet hirdettek. Kathy Jetn̄il-Kijiner klímaügyi küldött a tengerszint-emelkedéssel együtt „összetett válságról” beszélt, és arról, hogy a keveset kibocsátó országok olyan számlákat kapnak, amelyeket nem tudnak kifizetni; szerinte a gazdag országok az AI-ra és a hadseregre költenek, a klímára nem. Tavaly a gazdag államok megháromszorozták volna az alkalmazkodási támogatást, a 2035-ig évi 305 milliárd dolláros szükségletnek azonban csak töredéke érkezik.
Az El Niño decemberben tetőzik, hatása a következő évre is áthúzódik; azzal együtt szinte bizonyos, hogy az lesz a valaha mért legmelegebb év. Szárazföldön hőhullámok, terméskiesés és szélsőséges csapadék, az óceánokban korallfehéredés várható. Bill Hare (Climate Analytics) humanitárius katasztrófákat jósol. Az UNHCR szerint Kenyában, Szomáliában, Dél-Szudánban és Ugandában akár 3 millió kényszerített elmozdulás jöhet; Antón Leis García szerint a kenyai kukoricatermés már 40 százalékkal esett. Mohamed Adow (Power Shift Africa) szerint a termést nem védik diplomáciai ígéretek, helyben kell forrás.