Diáktüntetések, államadósság és a 2027-es választás szorítja Franciaországot
Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a Franciaországban zajló diáktüntetések nem önmagukban álló oktatási konfliktust jeleznek, hanem egy összetett költségvetési, társadalmi és politikai válság tünetei. A francia költségvetés 1975 óta nem volt egyensúlyban, miközben a társadalom erősen ragaszkodik a nyugdíj- és szociális kiadásokhoz. A Covid-válság, az államadósság növekedése és a 2024-es előrehozott választások után létrejött, töredezett parlament tovább szűkítette a reformok mozgásterét.
A tiltakozások közvetlen oka az oktatási rendszer állapota. A diákok lyukasórákra, tanárhiányra, túlzsúfolt osztályokra és leromlott iskolaépületekre panaszkodnak, miközben a telefonhasználat korlátozása is feszültséget kelt. A megmozdulásoknak politikai dimenziójuk is van: a radikális baloldali Lázadó Franciaország és Jean-Luc Mélenchon köre támogatja a tüntetéseket, más baloldali pártok pedig szintén utcára hívták szimpatizánsaikat. A tiltakozási hullám lendülete az őszi szünettel vagy az erőszak terjedésével megtörhet, az elégedetlenség okai azonban ettől nem szűnnek meg.
A válság tétjét növeli a 2027-es elnökválasztás. Emmanuel Macron nem indulhat újra, a centrista tábor hitelessége meggyengült, Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés támogatottsága pedig tartósan magas. Fejérdy szerint Le Pen szinte biztosan bejuthat a második fordulóba, a győzelme azonban attól függ, ki lesz az ellenfele. Franciaországban így egyszerre ütközik a reformkényszer, a jóléti állam fenntartásának igénye és a választói ellenállás.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔