Szakértők szerint a Trump–Hszi csúcs inkább bizalomépítés, kevés konkrét megállapodás várható

Donald Trump ritka személyes reptéri fogadással, állami bankettel és katonai légibemutatóval várta Hszi Csin-pinget, a szakértők szerint azonban a washingtoni csúcs inkább a bizalom helyreállításáról szól, mint nagy bejelentésekről. Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja Trump első elnöki ciklusában indult ipari importvámokkal; Peking szójával, sertéshússal és elektromos autókkal válaszolt, Joe Biden alatt pedig a csipexport korlátozása is bekerült a palettába. Trump második ciklusában a helyzet tovább éleződött: tavaly akár 200 százalékos vámokkal is fenyegetett, Kína pedig kritikus ásványok exportját szűkítette, amelyek laptopoktól az autókig és a megújuló energiáig kellenek. A Dél-Koreában, az APEC-csúcs margóján, október végén tartott busani találkozó után mindkét fél visszalépett, Kína újraindította az ásványellátást, de az amerikai vámok átlagosan így is 36,5, a kínaiak 31 százalékosak. Reza Hasmath, az Albertai Egyetem China Institute-jától stabilizáló, nem alkudozó csúcsról beszélt. Mary E. Lovely, a Peterson Institute kutatója szerint a cél a busani fegyverszünet folytatása; felmerülhet egy kereskedelmi testület, amely oldalanként 30 milliárd dollárnyi áru vámját csökkentené, és gyorsítaná az ásványok szállítását. A napirenden az AI-biztonság, Irán és Tajvan is szerepel. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter AI-párbeszédet és nemzetbiztonsági incidensekre szolgáló forródrótot javasolt, Dexter Tiff Roberts (Atlantic Council) szerint a bizalmatlanság – a fejlett chipek korlátozása és az AI-fölény retorikája – korlátozza a kézzelfogható eredményt. Kína nem ad fegyvert Teheránnak, de kettős felhasználású alkatrészeket igen, és hónapokig visszafogta az iráni olajvásárlást; Tajvan hónapok óta vár 14 milliárd dolláros fegyvereladás jóváhagyására.