Magyarország a harmadik helyen áll a gyermekek után járó fizetett szabadságok nemzetközi rangsorában

Az OECD 2024-es adatai szerint Magyarország a harmadik helyen áll a szüléshez és gyermekneveléshez kapcsolódó fizetett szabadságok nemzetközi rangsorában. A hazai szülők összesen 170,8 hétnyi támogatott időszakra jogosultak, amellyel Magyarországot kizárólag a 192 hetet biztosító Szlovákia és a 177,2 hetes kerettel rendelkező Finnország előzi meg. A magyar szabályozás a közép-európai térségben is kiemelkedő, hiszen az osztrák 73 hétnek és a cseh 70,5 hétnek több mint a kétszerese, míg Lengyelországban 63 hét vehető igénybe.

A statisztika a pénzbeli ellátással kísért időszakok teljes hosszát összegzi, nem pedig egyetlen szülő fizetett távollétét mutatja. A magyar keretből 24 hét tartozik az anyáknak és 10,8 hét az apáknak fenntartott kategóriába, a fennmaradó 136 hetet – a teljes időtartam közel négyötödét – pedig a szülők megoszthatják egymás között. A harmadik helyezést alapvetően ez a rugalmasan felosztható blokk biztosítja.

A globális összehasonlításban jelentősek az eltérések: míg az OECD-átlag nagyjából 15 hónap, több fejlett gazdaságban jóval szűkebb a keret. Kanadában 56, az Egyesült Királyságban 41, Svájcban pedig mindössze 16 hét jár, az Egyesült Államokban pedig egyáltalán nincs országosan garantált fizetett szülési szabadság. A felmérések szerint a fizetett távollét a munkaerő megtartásában is kulcsszerepet játszik: a támogatást élvező anyák 92,3 százaléka tér vissza korábbi munkáltatójához, míg az ellátás nélkül maradóknál ez az arány csupán 73,3 százalék.