Az EPPO-nak még mindig vannak kérdései von der Leyen Pfizer-ügyében
Ursula von der Leyen még nem tett személyes vallomást az Európai Ügyészség (EPPO) koronavírus-oltások beszerzését vizsgáló nyomozásában – ezt egy, az ügyben érintett, névtelenséget kérő forrás mondta a Politicónak. Az EPPO 2024-ben vette át a belga vezetésű eljárást, amely a bizottsági elnök és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla vakcinatárgyalásaihoz kapcsolódó bűncselekmény-gyanút vizsgálja. A Politico által látott jogi iratok szerint a gyanú: beavatkozás közfeladat ellátásába, SMS-ek megsemmisítése, korrupció és összeférhetetlenség. Thomas Regnier bizottsági szóvivő szerint a Bizottság kiterjedten együttműködött a tények tisztázásában, az elnök nevében és teljes támogatásával; von der Leyen – feladatai és elérhetősége keretein belül – továbbra is kész válaszolni a nyitott kérdésekre.
Laura Codruța Kövesi, az EPPO távozó főügyésze – hétéves mandátuma pénteken zárul – a lapnak azt mondta, többször találkozott olyan uniós tisztségviselőkkel, akik nem tettek eleget a beidézésnek. Szerinte „egyes politikusok azt hiszik, a törvény felett állnak”, és ha valakit vallomásra hívnak, meg kell jelennie. Magas rangú politikusok és a politikai elithez kötődő gazdagok ügyeiben nehéz érvényesíteni a hatáskört; arra, hogy von der Leyen ezek közé tartozik-e, nem kommentálta a konkrét nyomozásokat. Az 2017-ben létrehozott, 2021 óta működő EPPO uniós forrásokat érintő bűncselekményeket üldöz. Kövesi krónikus alulfinanszírozást, a jogi keret revíziójának késését és a bürokratikus szerkezetet nevezte a fő akadályoknak, és attól tart, az intézményt „halkan megölik”, mert végzi a dolgát. Utódja, a német Andrés Ritter feladata szerinte a függetlenség és a hitelesség megőrzése.
A főügyész a görög agrártámogatási botrányt említette a legnyilvánvalóbb megfélemlítési kísérletként: miniszterek és államtitkárok távoztak, a kormánypárti Új Demokrácia négy képviselőjének ügye bíróságon van, ők ártatlannak vallják magukat. Májusban az EPPO panaszt tett a Bizottságnál, mert a görög kormány akadályozta a képviselők vizsgálatát, a görög Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács pedig nem újította meg az európai delegált ügyészek ötéves megbízatását; Kövesi uniós forráselvonást is kilátásba helyezett. Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök „szelektív szivárogtatásról” beszélt; Kövesi szerint a zaj arra szolgál, hogy politikázással vádolják az ügyészséget a történtek megvitatása helyett.