Megjelent a Duna-Tisza köze középkori történelméről szóló Synergia I. kötet
A kecskeméti Katona József Múzeum és a Kecskeméti Középkorász Műhely évkönyveként megjelent Synergia I. tizenöt év régészeti munkáját foglalja össze a középkori Magyar Királyság, különösen a Duna–Tisza köze kevéssé ismert településhálózatáról és tárgyi emlékeiről. A Pánya István és Rácz Bernát szerkesztette, 840 oldalas, részben angol nyelvű kötet a feltárások mellett levéltári forrásokat, fémkeresős terepbejárásokat és geofizikai vizsgálatokat is egységes keretbe rendez. A múzeum 2011–2026-os programja a mezőgazdaság által fenyegetett örökséget dokumentálja; a térség 11. és 17. század közötti viharai – a tatárjárás, majd a 16. századi oszmán hódítás – a sűrű településhálózat nagy részét eltüntették, a helynevek gyakran csak iratokban maradtak fenn. A cél a falvak, templomok, udvarházak és malmok lokalizálása.
A Madaras melletti, 2022-ben indult közösségi kutatás és a 2023-as hitelesítő ásatás 558 érmét hozott felszínre egy 40×16 méteres, művelés miatt bolygatott területen: 541 anonim magyar denárt és 17 friesachi típusú pénzt. Az elrejtés III. Béla (1172–1196) idejére tehető; ez Bács-Kiskun vármegye eddigi legnagyobb ilyen lelete, korábban ismeretlen éremváltozatokkal. Nemesnádudvar Klösterle nevű részén, egy 11–13. századi településen huszonnégy fémműves eszközt – köztük domborítószerszámokat, préseket és öntési kellékeket – találtak; a település vélhetően 1241–1242-ben pusztult el. A kötet csillag alakú buzogányokat, egy Orbágyszentgyörgyön előkerült ceremoniális számszeríjhegyet, az Alföld mongol fosztogatásának régészeti és írott forrásait, valamint Magyarország eddigi legnagyobb, egy régióra fókuszáló középkori pecsétnyomó- és pecsétgyűrű-katalógusát is közli, benne a kecskeméti szabócéh pecsétnyomójával, továbbá a bátmonostori ágoston-rendi kolostor tárgyait.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔