Nőhet a szakadék a magyar bérelvárások és a cégek lehetőségei között
A magyar munkavállalók bérekkel kapcsolatos elégedetlensége tartós maradt, miközben a magasabb fizetések iránti igény és a gazdaság teherbíró képessége között 2027-ben tovább nőhet a feszültség. A Trenkwalder 500 dolgozó megkérdezésével készült felmérése szerint a versenyszférában foglalkoztatottak 54 százaléka kevesli a jelenlegi fizetését, ami csaknem megegyezik az egy évvel korábbi 55 százalékkal. A válaszadók 55 százaléka egy éven belül munkahelyet is váltana, ha megfelelő lehetőséget találna, ugyanakkor 67 százalékuk számára továbbra is fontosabb a biztos állás, mint a magasabb bér.
Az elégedetlenség annak ellenére sem enyhült, hogy a fizikai órabérek egy év alatt mintegy 10 százalékkal emelkedtek, ami az alacsony infláció mellett 8 százalékot meghaladó reálbér-növekedést jelentett. A munkavállalók egy része azonban még mindig a korábbi, magas inflációs időszakban megszokott kétszámjegyű béremelésekre számít. Év közben már jóval ritkábban kerül sor korrekcióra: a megkérdezetteknek mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy idén menet közben is emelték a fizetését.
A béremelések ütemét a gyengébb munkaerő-kereslet, a vállalatok alacsony termelékenysége és a költségvetési szigor is fékezheti. Kármán András pénzügyminiszter adatai szerint 2010 óta a vállalatok reálbérköltségei 40 százalékkal nőttek, miközben a termelékenység csak 19 százalékkal javult. A 2027-es költségvetés inkább az államháztartási egyensúly javítását és a célzott ágazati emeléseket helyezi előtérbe. A kormány minimálbér- és garantáltbérminimum-emelési ajánlatát a szakszervezetek elfogadható kiindulópontnak tartják, a munkáltatók viszont túl magasnak ítélik, ezért a megállapodás még nem született meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔