Az Úriemberek sötétebb második évadából eltűnt a humor és a sárm
Guy Ritchie Az Úriemberek című Netflix-sorozatának második évada egy évvel az első története után veszi fel a fonalat. Eddie Horniman immár Susie Glass egyenrangú üzlettársaként irányítja a Glass család kiterjedt marihuánaüzletét, miközben a hatalom megszerzése után még nagyobb befolyásra törekszik. Terve szerint a Lordok Házán keresztül vinné át a marihuána legalizációját, hogy a létrejövő új piacot a Horniman–Glass vállalkozás uralhassa. Bobby Glass, aki továbbra is börtönben van, ellenzi az elképzelést, Susie-nak pedig az üzleti lehetőség és az apja iránti lojalitás között kell választania.
A folytatás Olaszországba is elkalauzolja a nézőt, és számos új szereplőt vonultat fel: olasz gengsztereket és arisztokratákat, arab sejkeket és solymárokat, angol püspököket, dél-amerikai drogbárókat, valamint egy eltűnt kokain körüli konfliktust. A kritika szerint azonban ez a karakter- és történetszál-dömping túlterheli az évadot. Az új figurák motivációi gyakran homályban maradnak, ezért a drámai fordulatok sem váltanak ki valódi érzelmi hatást.
Az első évad egyik fő erénye az volt, hogy következetesen érzékeltette az alaphelyzet abszurditását: angol nemesek a birtokaik fenntartásáért föld alatti marihuánatermesztésbe kezdenek. A fekete humor, a karikatúraszerű alakok, a lendületes párbeszédek és a látványos káosz most háttérbe szorulnak. A második évad komolyabb és ambiciózusabb lett, de közben elvesztette azt a könnyedséget és sármosságot, amely korábban ellensúlyozta a történet gyengeségeit.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔