Trump újabb nagyszabású iráni támadásokról egyeztet az Öböl menti országokkal

Donald Trump az iráni háború egyik meghatározó döntése előtt áll: azt mérlegeli, hogy az Egyesült Államok újraindítsa-e a Teherán elleni nagyszabású támadásokat. Az amerikai elnök a jövő heti ENSZ-közgyűlés idején, kedden New Yorkban egyeztet Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait és Omán vezetőivel. Az Öböl menti államok álláspontja azért fontos, mert egy újabb eszkaláció közvetlenül veszélyeztetné biztonságukat, energetikai infrastruktúrájukat és tengeri kereskedelmüket.

Washington augusztusban már elállt egy új támadástól, miután Szaúd-Arábia és Katar arra figyelmeztetett, hogy az iráni válaszcsapások szaúdi olaj- és gázipari létesítményeket sodorhatnak veszélybe. Trump ezt követően felfüggesztette a tárgyalásokat, új szankciós kampányt indított, és haditengerészeti erőkkel igyekezett fenntartani a Hormuzi-szoros hajóforgalmát. Bár a tartályhajók közlekedése élénkült, még mindig elmarad a háború előtti szinttől: szeptember 16-án három kereskedelmi hajó kelt át a szoroson, míg egy nappal korábban tizenkettő.

A Brent kőolaj hordónkénti ára eközben 100 dollár fölött maradt. Az Iránhoz kötődő húszik Szaúd-Arábiát támadják, és a Vörös-tenger, valamint a Báb el-Mandeb-szoros hajózása is veszélybe került. Az amerikai hadsereg az év végéig fenntartja jelenlegi közel-keleti erőszintjét, így készen állhat egy újabb hadműveletre. A hat hónapja tartó háború a Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint már 38 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, a kiadások pedig havonta további 3 milliárddal nőhetnek. Washington közben egy háború utáni terven is dolgozik, amely Irán regionális elszigetelését és Izrael arab országokkal fenntartott kapcsolatainak bővítését célozza.