Az ellenzékváltás is hozzájárult Vučić és Orbán bukásához
Róna Dániel és Spasic Fábián elemzése szerint Aleksandar Vučić és Orbán Viktor vereségéhez nem egyetlen ok, hanem több, egymást erősítő folyamat vezetett. A legfontosabb tényező az ellenzékváltás volt: a korábbi ellenzéki pártok helyett új politikai szereplők, Magyarországon a Tisza, Szerbiában pedig az Egyetemista Lista tudták megszólítani és mozgósítani a változást akaró választókat. A korábban főként a nagyvárosokban jelen lévő ellenzék vidéken is megerősödött, miközben a részvételt a győzelembe vetett, sokáig bizonytalan remény és az azt követő eufória is fokozta.
A szerzők szerint a választók nem váltak egyszerűen liberálisabbá vagy kevésbé nacionalistává. A demokratikus változás igénye konzervatív, hagyománytisztelő vagy szuverenista nézetekkel is összekapcsolódhatott, ezért az ellenzéki siker nem magyarázható általános társadalmi liberalizálódással. Fontos szerepet játszott a médiafogyasztás átalakulása, a romló gazdasági helyzet és az a nemzetközi tendencia is, amely a hosszú ideje hatalmon lévő pártokat sújtja. Mindkét országban évek alatt halmozódott fel a vezetőkkel szembeni elégedetlenség; Magyarországon különösen a kegyelmi ügy, Szerbiában pedig az újvidéki tragédia erősítette a dühöt. A történelmi léptékű elitcsere nyomán a parlamenti képviselők elsöprő többsége új lett.