Romló foglalkoztatási mutatók és emelkedő munkanélküliség Magyarországon
Egymást követően már harmadik hónapja mutatnak kedvezőtlen fordulatot a hazai munkaerőpiaci adatok. A munkanélküliségi ráta augusztusban 4,7 százalékra emelkedett Magyarországon, ami havi szinten 0,2, éves összevetésben pedig 0,3 százalékpontos romlást jelent. Az elmúlt egy év során az aktív korú népesség száma 60 ezer fővel, az aktívaké pedig 8000 fővel csökkent, miközben az állástalanok száma 8000 fővel gyarapodott, és a nők sem tartoznak már a teljes foglalkoztatottságú kategóriába.
Különösen aggasztó a legfiatalabbak helyzete: a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája a választások idején mért 12,1 százalékról a kormányváltás óta eltelt alig három hónap alatt több mint a harmadával emelkedett. A folyamatot értékelve Sebestyén Géza egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy a Tisza párt áprilisi győzelmében meghatározó volt a fiatalok elégedetlensége, így az új kabinetnek határozott lépéseket kellene tennie a negatív trend megállítására, amire eddig kevés próbálkozás történt. A makrogazdasági helyzet kapcsán György László arra mutatott rá, hogy a gazdasági előrelépéshez az uniós energiakitettség csökkentésére és a jelenlegi átmeneti állapot mielőbbi stabilizálására van szükség.