Netanjahu komor gazdasági előrejelzése után Izrael gazdasági jövője is a szavazólapon van
Izraelben a szavazók arról döntenek, Benjamin Netanjahu miniszterelnök és szélsőjobboldali koalíciója marad-e hatalmon, vagy új irányt választanak. A szavazást sokan az ország történetének egyik legjelentősebb választásának tartják; ez az első megmérettetés a 2023. október 7-i, Hamasz vezette támadások óta, amelyek a holokauszt óta a zsidók számára a leghalálosabb napot hozták, és hároméves háborút indítottak, amely Gázát romokban hagyta, lakosságának szinte egészét pedig elűzte. A 77 éves Netanjahu évtizedek óta uralja a politikát; napokban azt sugallta, nélküle az országot megsemmisülés fenyegetheti.
A részvétel rekordot döntött: helyi idő szerint este 8-ig (keleti parti idő szerint délután 2-ig), két órával a tervezett zárás előtt a választásra jogosultak 74,3 százaléka szavazott, ami aznapi időpontra 1988 óta a legmagasabb. Az arab állampolgárok – a népesség mintegy ötöde – körében különösen magas volt a részvétel; egyes arab többségű településeken délutánra már meghaladta a 2022-es választás teljes adatait. Netanjahu azzal vádolta az arab állampolgárokat, hogy „megpróbálják ellopni a választást”, és nyíltan faji hangvételű felhívásokkal mozgósította bázisát. A Likud keddi kísérletét a szavazási órák meghosszabbítására a Központi Választási Bizottság elutasította; a hivatalok szerint nem volt jele széles körű szabálytalanságnak. Donald Trump elnök támogatta Netanjahut.
A szavazás este 10-kor (keleti parti idő szerint 16 órakor) zárul, azonnali győztes azonban nem várható: a közvélemény-kutatások szerint a táborok nagyjából döntetlenek, a koalícióalkotás hetekig vagy hónapokig tarthat. A kormány nacionalistákból és ultraortodox zsidókból áll; vele szemben ideológiailag sokszínű zsidó ellenzéki pártok állnak, laza vezetéssel Gadi Eisenkot volt vezérkari főnökkel, akinek fia a gázai háborúban halt meg, valamint az arab pártok. Netanjahu koalíciója vallásosabb Izraelt, a Ciszjordánia és Gáza feletti szorosabb ellenőrzést és a bírósági rendszer átalakítását ígéri, független október 7-i vizsgálóbizottságot pedig elutasít. Ellenfelei demokratikus számvetést, a nemzetközi imázs helyreállítását és a ciszjordániai szélsőséges erőszak visszaszorítását követelik. A palestinaiak Ciszjordániában katonai zárlat alatt vannak, és nem szavazhatnak az izraeli választáson.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔