Kérdések és politikai bónuszok az új amerikai energiaszankciók körül Csizmazia Gábor szerint

Donald Trump elnök aláírta azt a törvénycsomagot, amely az orosz hadi- és energiaipar, valamint az árnyékflotta célbavételével gyakorolna nyomást Moszkvára a háború befejezése érdekében. A jogszabály pénzügyi szankciókat és akár 100 százalékos vámot helyez kilátásba az orosz energiahordozók öt legnagyobb vásárlójára, valamint a szankciók megkerülését leginkább segítő öt államra. A Jamieson Greer kereskedelmi főképviselő és az elnök által összeállított listát 180 naponta vizsgálják felül.

Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének szakértője rámutatott: a legnagyobb bizonytalanságot a számítási módszertan jelenti, így az is kérdés, hogy az Európai Uniót egységesen vagy tagállamonként bírálják-e el. Bár Magyarország orosz kitettsége 75 százalékos, a szankcióknál az a döntő, hogy ez mekkora arányt képvisel az orosz exportban. Az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozott importja erős diverzifikációs lépésnek minősül, ám a törvény ezt nem nevesíti konkrétan, így az amerikai adminisztráció inkább „politikai bónuszként” tekinthet rá.

A szakértő úgy véli, a közeledő amerikai félidős választások miatt az adminisztráció kivárhatja a 180 napos határidőt a vámok tényleges bevezetésével. A képviselőházban a törvényt – hét kivétellel – szinte csak demokrata képviselők ellenezték, akik tartanak az elnök túlzott mozgásterétől és a vámok gazdasági visszaütő hatásaitól.