A parlament szigorúbb vagyonellenőrzést vezet be a politikusokra
Az Országgyűlés 145 igen szavazattal, 48 nem ellenében elfogadta a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló törvényjavaslatot, amely új vagyonellenőrzési mechanizmust hoz létre. A szabályozás célja, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban legyen az igazolható, adózott jövedelmükkel; a végrehajtásban kiemelt szerepet kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Az új szabályok alapján a NAV egyedi kockázatelemzést folytathat az érintett tisztségviselők vagyoni helyzetéről. A vizsgálat kiterjedhet meghatározott hozzátartozóikra, valamint azokra a magánszemélyekre és gazdasági társaságokra is, amelyekre az érintettek közvetlenül vagy közvetve vagyont ruháztak át. Az adóhatóság adózási és vagyoni adatokat, más hatóságoktól beszerzett információkat és nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználhat, és ezek alapján összevetheti a jövedelmi és vagyoni helyzetet, valamint az életviteli kiadásokat. Az eljárás nem jelent automatikus vagyonelkobzást vagy adóellenőrzést: első lépésben kockázatelemzés történik, és ha adózási anomáliák merülnek fel, további hatósági eljárás indítható.
A vizsgálatot főszabály szerint a tisztség betöltésének második évét követően kell megkezdeni, a megbízatás megszűnésekor soron kívüli eljárásra is sor kerülhet. A törvény a hatálybalépést megelőző öt évben megszűnt megbízatásokra is kiterjeszti az ellenőrzés lehetőségét. Magyar Péter korábban bejelentette, hogy a Tisza-kormány automatikus vagyonosodási vizsgálati rendszert vezet be a politikusoknál. A miniszterelnök Facebook-videójában úgy fogalmazott: vége annak a világnak, amikor fideszes politikusok cinikusan beírtak bármit a vagyonnyilatkozatukba, miközben a valós életvitelük és a papíron szereplő vagyon köszönő viszonyban sincs egymással.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔