Trump vámügye ismét bíróság előtt, az adminisztráció öt kereskedelmi pert vesztett egymás után
Donald Trump újabb bírósági kihívással néz szembe vámokkal épített kereskedelmi politikája miatt, miután az adminisztráció öt kereskedelmi ügyben egymás után alulmaradt, és a politika jövője egyre bizonytalanabb. A 1977-es IEEPA alapján a globális vámok ellen győztesen pereskedő vállalat múlt héten pert indított az 1930-as kereskedelmi törvény addig nem alkalmazott 338. szakasza ellen, amellyel Trump Kanadát bünteti az amerikai kereskedelem elleni állítólagos diszkrimináció miatt. A keresetet a Liberty Justice Center nyújtotta be a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságon egy károsult amerikai cég nevében; Sara Albrecht elnök-vezérigazgató szerint a Smoot–Hawley-korszakbeli szabályt a depresszió idején a francia és brit „birodalmi preferenciák” ellen alkották, és az amerikai kivitel hátrányos megkülönböztetését volt hivatott elrettenteni, nem a Trump első körös korlátozásaira dollárra dollárért válaszoló kanadai vámokat sújtani: „a megtorlás nem diszkrimináció”. A felperesek és számos kutató szerint a 338. szakaszt később felülírta az 1962-es kereskedelmi törvény, majd az 1974-es törvény 301. szakasza, a régi szabályt hallgatólagosan hatályon kívül helyezték, a modern változat pedig vizsgálatot és további korlátokat ír elő, amelyeket Trump negyedik nekifutása kikerülne. A Kongresszus szándéka – állítja a kereset – nem volt párhuzamos hatáskört hagyni ugyanazon magatartásra, a biztosítékok nélkül. Az adminisztráció sok vámját, a kínai export első ciklusos terheitől a második ciklusban minden kereskedelmi partnerre tervezett tarifákig, épp a 301. szakaszra alapozza; ezek is nehéz bírósági úton járnak. Philip Zelikow és mások szerint ha a 338. érvényes, a 301. nem lehet az: a Legfelsőbb Bíróság idei kudarca után a globális vámok fő eszköze sem állhatna.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔