Ötdimenziós ősi fekete lyukak is alkothatják a sötét anyagot
Nemzetközi kutatócsoport új elméleti magyarázatot vizsgált arra, miből állhat a sötét anyag, amely az univerzum anyagának jelentős részét alkotja, miközben fényt nem bocsát ki, nem nyel el és nem ver vissza. A Physical Review D folyóiratban közölt tanulmány szerint a sötét anyag ősi, az univerzum legkorábbi időszakában kialakult fekete lyukakból állhat, amelyek az általunk ismert négy helyett öt dimenzió tulajdonságait hordozzák.
A felvetés a 2023-ban javasolt „sötét dimenzió” forgatókönyvére épül. Ebben egy további térdimenzió létezne, amely mikroszkopikus, akár egy mikrométeres kiterjedésű lehet, vagyis jóval kisebb egy emberi hajszál vastagságánál. A kutatók szerint a kozmikus infláció, a korai univerzum fázisátalakulásai és a kozmikus húrok egyaránt létrehozhattak ilyen, ötdimenziós tulajdonságú ősi fekete lyukakat.
A legtöbb ilyen objektum várhatóan elpárologna, ám egyes, különösen kozmikus húrokból születő fekete lyukak akár az univerzum korával összemérhető ideig is fennmaradhatnak. Az elméletnek megfigyelhető következményei is lehetnek, és kapcsolatba hozható egy szokatlanul nagy energiájú neutrínó észlelésével. A kutatók szerint ezek a lehetőségek további mérésekkel ellenőrizhetők, de a modell egyelőre hipotézis, nem a sötét anyag igazolt magyarázata.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔