A túlzott mobilozás a memóriát, a figyelmet és az egyensúlyt is ronthatja
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a problémás okostelefon-használat megértéséhez nem elég azt nézni, naponta hány órát tölt valaki a képernyő előtt. Legalább ilyen fontos, mire használja a telefont: a passzív görgetés és a rövid videók egymás utáni fogyasztása más hatásokkal járhat, mint a kapcsolattartás. A 18 és 35 év közötti résztvevőket vizsgáló kutatásban a gyenge önkontroll és a kimaradástól való félelem, vagyis a FOMO erősebben kapcsolódott a problémás használathoz, mint önmagában a személyiség.
A résztvevőket három mintázatba sorolták. A „pure social” csoport főként kommunikációra használta a készülékét, a „light process” csoport pedig vegyesen fogyasztott híreket, szórakoztató tartalmakat és közösségi médiát, napi kevesebb mint négy-öt órában. A „heavy process” csoportba a résztvevők mintegy egyharmada került: ők legalább négy-öt órát töltöttek a telefonon, többnyire tartalmak passzív fogyasztásával.
Ez utóbbi csoport tagjai a kognitív teszteken gyengébben teljesítettek memória- és figyelemfeladatokban, rosszabb alvásról számoltak be, és nehezebben álltak ellen az azonnali ellenőrzés késztetésének. A hosszan tartó használat a testtartást, az egyensúlyt és a reakcióidőt is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A vizsgálat összefüggéseket mutatott ki, de nem bizonyította, hogy önmagában a görgetés okozza a kognitív eltéréseket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔