Hetven éve történt az 1956-os Kossuth téri vérengzés
1956. október 25-én, a forradalom kitörése után két nappal történt a budapesti Kossuth téren a felkelés egyik legsúlyosabb vérontása. A véres csütörtökként ismert sortűznek a becslések szerint legalább 75–100 halálos áldozata és több száz sebesültje lett. A délelőtt folyamán több ezer tüntető gyűlt össze a Parlament előtt, és a tömeg egy része még a térre vezényelt szovjet tankok katonáival is barátkozott. A harckocsikra magyar zászlókat tűztek, ami átmenetileg békés hangulatot teremtett.
A helyzet váratlanul fordult tragédiába, amikor a Földművelésügyi Minisztérium és a környező épületek tetejéről fegyvertelen emberekre kezdtek lőni. Máig nem tisztázott, ki adta ki a tűzparancsot, és mi váltotta ki a sortüzet. Az egyik feltételezés szerint a tüntetők és a szovjet katonák közeledése riaszthatta meg a helyszínen tartózkodó KGB-vezetőt, Ivan Alekszandrovics Szerovot, mások szerint ÁVH-sok lőttek elsőként.
Délelőtt 11 óra után a szovjet tankok is tüzet nyitottak a téren állókra. Sortüzek dördültek, repeszgránátok csapódtak a tömegbe, és a helyszínen mintegy száz ember vesztette életét. A történtek után gyorsan elterjedt, hogy az államvédelmisek állnak a lövöldözés hátterében. A népharag ezt követően a karhatalmisták ellen fordult, az esemény pedig tovább sodorta a forradalmat a fegyveres harc irányába.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔