A statisztika nem mutat többlethalálozást a második nyári hőhullám idején
A 2026-os nyár rendkívüli hőterhelést hozott Magyarországon, mégsem mutatott ki többlethalálozást a statisztika a második hőhullám idején. Az első, június 20-tól július 1-jéig tartó hőhullámot a július 29. és augusztus 17. között, országos átlagban 20 napig tartó második követte. Szegeden ez utóbbi 24 napig tartott. Augusztus 5-én Budakalászon 41,4 fokot, másnap Kiskunfélegyházán 41,8 fokot mértek, Újpesten pedig 41,6 fokkal megdőlt a fővárosi abszolút melegrekord.
A nyár középhőmérséklete országos átlagban 23,43 Celsius-fok volt, több mint két és fél fokkal meghaladva az 1991–2020-as átlagot. Európában július végéig legalább 35 ezren haltak meg hőséghez köthető okok miatt; az ECDC becslése szerint a június végi extrém hőség egyetlen hete több mint 16 ezer többlethalálozást okozott a kontinensen. Németországban az első hőhullám alatt több mint 14 ezer, Franciaországban több mint 5700 többlethalálesetet becsültek.
Magyarországon azonban sem az első, sem a második hőhullámnak nem volt kimutatható mortalitási hatása. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus a KSH augusztus 30-ig elérhető adatait vizsgálta, és azt találta, hogy a tényleges halálozás nagyjából megfelelt a várhatónak. A hőség szerepe azért nehezen azonosítható, mert többnyire meglévő krónikus betegségek súlyosbodásán keresztül okoz halált, amelynek hivatalos oka például infarktus vagy stroke lehet.