Háború és magas eladósodás uralja az IMF és a Világbank bangkoki találkozóját
Bangkokban tartják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves találkozóját, amelyet három év után először rendeznek Washingtonon kívül. Kristalina Georgieva IMF-vezérigazgató közlése szerint 18 ezer regisztrált résztvevő érkezik a tanácskozásra, ami négyezerrel több, mint a 2023. októberi marokkói ülésen. A megbeszéléseket a nyolcadik hónapja zajló amerikai–izraeli Irán elleni háború, a történelmi energiapiaci sokk és a magas kamatszintek árnyékolják be, amelyek komoly fenyegetést jelentenek a globális gazdasági növekedésre.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter belpolitikai kötelezettségeire hivatkozva távol maradt, és két helyettest küldött maga helyett, miközben az Egyesült Államok elnökli idén a G20-ak csoportját. Ezzel szemben Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke jelen van a rendezvényen, és október 16-án közös nyilvános eseményen vesz részt Georgievával. A nemzetközi feszültséget növeli, hogy Donald Trump elnök szorgalmazására a G7-országok 100 millió hordónyi üzemanyagot szabadítanak fel tartalékaikból, Trump pedig az orosz gázolajat érintő szankciós mentességet is kötött Moszkvával, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hevesen bírált.
A kilátások a globális adósság terén is aggasztóak: az IMF 3 százalékos világgazdasági növekedést vetít előre 2026-ra, ám a háború sújtotta Ukrajna prognózisát rontják. A világ államadóssága 2030 előtt átlépi a GDP 100 százalékát, a fejlődő országok pedig 2026-ban mintegy 400 milliárd dollárnyi külső adósságtörlesztéssel szembesülnek.