A mohácsi csata tömeges kivégzéseinek bizonyítékait is bemutatták Szegeden
A mohácsi csata legújabb antropológiai, régészeti és történeti eredményeit bemutató háromnapos, nemzetközi multidiszciplináris konferencia kezdődött Szegeden. A tanácskozáson új források és eltérő értelmezések is előkerültek. Papp Sándor, a HUN-REN-SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport vezetője szerint a török állami levéltárban ma is vannak olyan dokumentumok, amelyeket a magyar történetírás még nem használt fel. Ezek között I. Ferenc francia király és I. Szülejmán szultán egyeztetései is megtalálhatók. Egyes kutatók szerint a francia segítségkérés hozzájárult a török támadáshoz, mások ezt mítosznak tartják, Papp Sándor azonban biztosnak látja a Valois–Habsburg konfliktus és az oszmán támadás közötti összefüggést.
A konferencián szó esett arról is, hogyan alakult két eltérő irányba a mohácsi események magyarázata a csata utáni évtizedekben. Kasza Péter előadása szerint a történetírók többek között II. Lajos haláláért is másokat tettek felelőssé attól függően, melyik hatalmi központhoz kötődtek. Fedeles Tamás a magyar katolikus egyház helyzetét elemezte: a harcokban két érsek és öt püspök halt meg, a kettős királyválasztás pedig politikai és katonai túlélési küzdelemmé változtatta a főpapok helyzetét.
A tömegsírok vizsgálata mintegy kétezer áldozat maradványaira terjedt ki. A csontokon gyakran hátulról, ismétlődő, közel párhuzamos vágások nyomai láthatók, ami arra utal, hogy az áldozatok nem menekülés közben haltak meg, hanem az 1526. augusztus 31-i tömeges kivégzés során. Francia kutatók nagy felbontású CT- és mikro-CT-vizsgálatokkal digitális modelleket készítettek, amelyek a csatatéri és a csata utáni, foglyok kivégzésére utaló sérüléseket egyaránt feltárják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔