Merz az uniós költségvetést Ukrajna-támogatáshoz kötné, 45 milliárd eurós hiányt várnak
Friedrich Merz német kancellár az Ukrajnának nyújtandó újabb támogatáshoz kötötte az Európai Unió következő költségvetéséről szóló megállapodást, két politikailag érzékeny kérdést kapcsolva össze. Ukrajna 2027-es költségvetésében az orosz légicsapások miatt 70 milliárd eurós finanszírozási hiány keletkezhet; az EU ígéretet tett, hogy ennek mintegy kétharmadát, hozzávetőleg 45 milliárd eurót egy még nem meghatározott eszközzel fedezi. Ez a 45 milliárd a már meglévő hitelen felül értendő. Merz António Costának, az Európai Tanács elnökének írt levelében – amelybe az Euronews betekintést nyert – azt írta: minden további, különösen pénzügyi ügy megvitatásának előfeltétele, hogy kivétel nélkül valamennyi tagállam méltányos mértékben járuljon hozzá a hiány megszüntetéséhez. A következő hétéves uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon 2028-tól stabil, többéves ukrajnai finanszírozást akar, beleértve a már felhalmozódott kamatokat is.
A kamatok a jelenleg folyósított 90 milliárd eurós támogatási hitelhez kapcsolódnak, amelyet 24 ország közös hitelfelvétele fedez. Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet harcolt ki a konstrukcióból, cserébe az egyhangú döntéshez való hozzájárulásért. A tőkét mindaddig nem kell visszafizetni, amíg Oroszország nem fizet háborús jóvátételt, a kamat azonban már jövőre esedékes. Brüsszel eredetileg évi 3 milliárd eurós kamatteherrel számolt, a hitelfelvételi költségek emelkedése ezt módosította. A hiány nagysága miatt újabb közös uniós hitel a legesélyesebb megoldás; az Európai Bizottság várhatóan a hónap végére tervezett rendkívüli csúcstalálkozó előtt ismerteti a lehetőségeket. Merz azt kéri Costától, hogy a kérdést – amely eredetileg nem szerepelt a napirenden – tűzze a vezetők e heti dublini informális csúcstalálkozójára. Németország Ukrajna legnagyobb támogatója; Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország is Berlinrel tart, és egyetlen átfogó megállapodást akar a költségvetésről és Ukrajnáról. Ők a kiadáscsökkentést szorgalmazó „takarékosok”, szemben a kohéziós kiadásokat védő csoporttal. Csehország, Magyarország és Szlovákia ismét kimaradna a közös hitelből, várhatóan Bulgária is; a négy ország a kohéziós források megőrzését szorgalmazza. Simon Harris ír pénzügyminiszter, akinek országa az EU soros elnökségét adja, a takarékosok mellé állt, és hétfőn Brüsszelben azt mondta: nehéz a következő uniós költségvetésről tárgyalni Ukrajna finanszírozása nélkül.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔