A klímaváltozás egyre súlyosabban veszélyezteti az agy egészségét
A klímaváltozás nemcsak a szív- és érrendszert, hanem az agy egészségét is egyre komolyabban veszélyezteti. A hőhullámok, a légszennyezés és a fertőző betegségek terjedése növelheti a neurológiai megbetegedések kockázatát, miközben a hatások különösen erősen érintik a hátrányos helyzetű közösségeket. A migrén, a demencia és a Parkinson-kórhoz hasonló betegségek becslések szerint minden harmadik ember életében megjelennek, a neurológiai és mentális egészségi problémák pedig 2019-ben mintegy 1500 milliárd eurós globális gazdasági terhet jelentettek.
A legközvetlenebb kapcsolat a hőmérséklet és a stroke között figyelhető meg: 30 Celsius-fok felett ugrásszerűen nőhet a stroke-esetek száma. Jelenleg a hőséggel összefüggő megbetegedések az összes eset körülbelül 1 százalékát adják, ez az arány azonban a következő két-három évtizedben 5–8 százalékra emelkedhet. A tartós meleg az alvást is rontja. A trópusi éjszakákon, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá, a szervezet nehezebben hűl le, a tartós alváshiány pedig növeli a stroke és a demencia kockázatát.
A melegebb éghajlat a fertőzések terjedését is módosíthatja. A Lyme-kór neurológiai szövődményeket okozhat, a malária pedig a szakértő szerint öt-tíz éven belül Dél-Európában is megjelenhet. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, a várandós nők, az idősek és a krónikus betegek. Ulf Kallweit neurológus szerint a városi környezet is meghatározó: a zaj és a légszennyezés árt, a zöldterületek viszont javíthatják az agy egészségét. Heti egyórás erdei séta a becslés szerint 3 százalékkal csökkentheti a stroke, 4 százalékkal pedig a demencia kockázatát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔