Szűrös Mátyás szerint véletlenül esett október 23-ra a köztársaság kikiáltása
Szűrös Mátyás 1989 őszén az Országgyűlés elnökeként rövid időre ideiglenes államfői szerepet töltött be, így ő kiáltotta ki a harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án, a Parlament erkélyéről. A Blikknek felidézte, hogy a dátum nem előre eltervezett történelmi szimbolika eredménye volt, hanem véletlenül alakult így. Az előző napokban fogadták el az új alkotmányt, Németh Miklós pedig azt javasolta, hogy az 1956-os forradalom évfordulóján a megemlékezést kapcsolják össze a köztársaság kikiáltásával. Szűrös délben, a dolgozószobája erkélyéről mondta ki az államforma megváltozását, tiszteletből nem arról a helyről, ahol annak idején Nagy Imre állt. Elmondása szerint felemelő érzés volt a több tízezres Kossuth téri tömeg előtt kihirdetni a köztársaságot.
Az egykori MSZMP-s pártvezető egy nemrég megjelent könyvben Kádár Jánosról is részletesen beszélt. Műveltnek és természetes intelligenciával rendelkező, autodidakta módon képződő embernek nevezte, aki kiváló sakkozó volt, ugyanakkor súlyos bűnöket követett el és bizonyos helyzetekben kegyetlennek bizonyult. Szűrös szerint Kádár Nagy Imrével, Rajk Lászlóval és az 1956-os forradalmárokkal szemben is felelősséget viselt, miközben a társadalommal szembeni intézkedései is rombolóak voltak. Egykori főnökét ellentmondásos, furcsa emberként jellemezte, aki próbált humánus lenni, de időnként rettenetesen elgyávult.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔