Az államnak kötelessége lenne megvédenie a Balatont a beépítéstől
Sulyok Katalin környezetjogász szerint az államnak nem pusztán lehetősége, hanem alkotmányos kötelessége is lenne megvédeni a Balatont a túlzott beépítéstől. A tó körüli fejlesztések ugyanis egyre gyakrabban kerülnek szembe a környezeti közérdekkel, miközben a klímaváltozás miatt a Balaton ellenálló képessége is egyre fontosabbá válik. A jogász értelmezése szerint a magánérdek és a tó hosszú távú fennmaradását szolgáló közérdek között mindinkább zéró összegű játszma alakul ki: ami újabb beépítésként megjelenik, az sok esetben a természetes partoktól vesz el teret.
A tó állapotát nemcsak az építkezések, hanem a természetes élőhelyek visszaszorulása is súlyosan érinti. A természetes partszakaszokból és nádasokból mára alig maradt, pedig ezek a területek fontos szerepet játszanak a Balaton egészségének megőrzésében, és abban is, hogy a tó jobban alkalmazkodjon az éghajlati változásokhoz. Az idei nyáron a súlyos algavirágzás elmaradt, de ezt nem követte megnyugtató állapot: mintegy tízezer tonnányi árvaszúnyog jelezte, hogy a tó ökológiai egyensúlya továbbra is sérülékeny.
Sulyok szerint az állam több jogi eszközzel is felléphetne a fennmaradást veszélyeztető beruházások ellen, szélsőséges esetben akár kisajátítással is. Ezek alkalmazásához azonban politikai akarat szükséges. A természetes egyensúly romlása végül a már felépített lakóparkok értékét és használhatóságát is korlátozhatja, hiszen a víz visszahúzódása magát a tóparti életformát teheti bizonytalanná.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔