Amit az amerikai félidős választásokról tudni érdemes
Az Egyesült Államokban november 3-án tartják a félidős választásokat, amelyek során nem az elnök személyéről döntenek, hanem a Kongresszus összetételéről. A szavazók a Képviselőház és a Szenátus tagjait választják meg, 36 államban pedig kormányzóválasztást is rendeznek. A voksolás mégis közvetlen politikai értékelése Donald Trump második elnöki ciklusának, mivel a félidős választások gyakran a Fehér Házban hivatalban lévő elnök és pártja támogatottságáról szólnak.
A Képviselőház mind a 435 mandátuma gazdára talál. A képviselőket két évre választják, az egyes államok mandátumszáma pedig a népességhez igazodik. A Szenátus 100 tagú, minden államot két szenátor képvisel, megbízatásuk hat évre szól. Ezúttal 35 szenátori helyért szavaznak, tehát nem minden államban lesz szenátusi választás. A kormányzók többségét négy évre választják, és az államok olyan kérdésekben is önállóan döntenek, mint az oktatás, az abortusz szabályozása vagy a választási eljárás.
Jelenleg a Republikánusoké a többség mindkét házban, de előnyük csekély. A Képviselőházban 218 Republikánus, 214 Demokrata és egy, rendszerint a Republikánusokkal szavazó független képviselő van, két hely pedig üres. A Szenátusban 53 Republikánus, 45 Demokrata és két, többnyire a Demokratákkal szavazó független ül. J. Miles Coleman elemző szerint várható, hogy a Demokraták megszerzik a Képviselőház többségét; ehhez négy mandátumot kell nyerniük. A Szenátusban Texas különösen figyelemre méltó, ahol James Talarico és Ken Paxton versenye a felmérések szerint szoros.